jártamban-keltemben

Az öncélú szittyázás mintapéldája: Szemerey

2020/05/23. - írta: Laszlovszky András

Ismét belefutottam egy gyöngyszembe, ezúttal Szemerey István arról írt könyvet, hogy ki volt Jézus, és milyen nyelven beszélt. Az eredmény persze garantálhatóan az, hogy magyar volt, bár ezúttal nem a pártusokon, hanem a szkítákon keresztül. Belinkelem ugyan a videót, hogy ne a levegőben lógjon az, amit mondani szándékszom, de igazából senkinek nem ajánlom megnézésre, ahogy egyébként a VNTV és Jakab István egyetlen videóját sem.

Szemerey azzal kezdi, hogy egyszer csak megértette, mit jelent magyarul Jézus neve és utolsó mondata. Értsd: ez egy magyar név és magyar nyelven elhangzott mondat, csak persze rajta kívül senki sem érti meg. Egyelőre azonban még kíváncsian várjuk a konklúziót, mert a történeti háttér „elemzésével” folytatjuk.

Galilea neve azt jelentené, hogy az idegenek földje? Nem azt jelenti. A héber galíl (גָּלִיל) szó sok mindent jelent, csak idegeneket nem, a biblikus héberben egyszerűen „kerület, körzet, tartomány” jelentésű. A név nem véletlenül alakult így, hiszen bár a történeti Izrael királyság területe, az asszír hódításoktól kezdve mindig idegenek uralták (nem sokkal Jézus kora előtt még a szeleukidák uralták), és az asszírok ráadásul az eredeti lakosságát ki is telepítették. Ennek maradéka a szamaritánus nép, akik természetesen nem csak Szamariában laktak. Galileát a biblikus időkben nem héberek, hanem más középarámi nyelvű népek lakták, ami viszont akkor is a héber nyelv rokona, ha erről az önjelölt nyelvészek nem tudnak. Egyébként a héber nyelv magában Júdeában se volt általános, még a Holt-tengeri tekercsek egy része is arámi nyelven íródott, tehát önmagában az újszövetségi arámi nyelvhasználat sem jelenti azt, hogy az alkotóiknak semmi köze a környékhez, bár miután a zsidó és héber fogalmakat is keveri, ezen már nincs mit csodálkozni. Viszont rögtön ezután megtudjuk a szörnyű hírt: Galilea tulajdonképpen Adiabéné tartomány, amit fontos tudni.

A történelmi fantaszták állandó jelensége, hogy keverik a szezont a sezlonnyal. Adiabéné az egykori Asszíria törzsterületén, a Tigris felső folyásánál terült el, elhíresülését annak köszönheti, hogy Tigranész örmény király e területet akarta elfoglalni a pártusoktól, kirobbantva ezzel a római-pártus háborút. Galilea viszont ettől légvonalban szűk 1000 km-re délnyugatra helyezkedik el, köztük az Arab-sivataggal. Mit lehet kezdeni ekkora tudatlansággal? Hogyan írhat és adhat ki könyvet egy olyan ember, aki szerint Adiabéné és Galilea azonos?

Adiabene - Wikipedia

Aztán gyorsan ide keverjük még Palesztinát, ami se nem Galilea, de főleg nem Adiabéné, hanem az egykori Megiddó, Ammon és Moáb Jordánon túli területei. Szemerey szerint az ettől a területtől keletre lévő térség viszonyait nagy homály fedi, mert ezt eltagadják és hamisítják a történetírók. Ezzel bele is eveztünk a konteó vizeibe. Szemerey itt nem a Galileától, hanem az Adiabénétől keletre eső területekről beszél, aminek a viszonyait elég jól ismerjük, csak ő nem ismeri, ezért aztán azt hiszi, senki sem ismeri. A Palesztinától keletre eső területek pedig a sivatagban vannak, ahol nem jöttek létre államok, csak karavánutak vezettek rajta keresztül, ezért nem is nagyon van mit ismerni rajta. A módszer a maszatolás. Mindent mindennel összekeverni, és a keverék egyes részeiből mindig csak azt emlegetni, ami a konteót erősíti. Hogy Szemerey itt valóban nem a sivatagra, hanem az Adiabénétől keletre eső területre gondol, azt a következő mondata támasztja alá, amiben az elhallgatott Pártus Birodalom kerül szóba. Ezért kell előre megfontolt szándékkal összekeverni Adiabénét Galileával, hogy Júdea közelébe helyezhesse a titokzatosnak vélt pártusokat. Így már össze is lehet tenni, hogy az idegen földet jelentő Galileában pártusok laktak. Miért épp ők? Csak mert ezt szeretné feltenni ahhoz, hogy Badiny rettentő ostobaságához megérkezzen.

E ponton aztán Jakab is belepancsol a képbe, rákérdezve végre Jézus utolsó mondatának értelmére (vonatkoztassunk el attól, hogy csak a Márk 27.46-ban leírtról van szó, a többi verzió most nem érdekes):

Éli, Éli, lámá sabaktáni?

Mi a megfejtés? A „sabaktáni” hasonlít a szabadításra, tehát azt is jelenti. A mat egy sumer szó, ami azt jelenti magamat, tehát egyértelmű. Lenne... Csak az a baj, hogy a sumer nyelvben nincs ilyen szó, de még fonéma vagy írásjel sincs MAT olvasattal, ráadásul a sumer nyelvben egyáltalán nincs tárgyeset. Miről van szó megint? A Badiny-féle kóklerkedésről, hiszen aki el akarja hinni ezt a sok zagyvaságot, az el fogja hinni, és soha nem fog utánanézni, hanem majd erre hivatkozik, hogy létezik egy mat sumer szó, ami magyarul is érthető. Nem mellékesen Jézus idején beszélt nyelvként már egy évezrede nem létezett a sumer nyelv, miért éppen sumerül szólalt volna meg? Hát azért, hogy Badinynak és Szemereynek egy füst alatt legyen érve a sumer–magyar nyelvrokonság és Jézus magyarsága mellett. Ez pedig már elég ahhoz, hogy a mondatot értelmezze is, a „lámá sabaktáni” jelentése „élő, élő, magamat kiszabadítani”... Nem az a baj, hogy egy ember ekkora marhaságot állít, hanem hogy ezrek eszik meg ezt a blődlit.

Következik India. Meg kell tudnunk, hogy Rómát csak a pártusok választották el Indiától, mintha a pandzsábi hellenisztikus királyságok, vagy a kusánok nem is léteznének Magadha és Andhra között. Az itt következő néhány perc olyan zagyvaság, hogy szavanként kéne elemezni, amire mazochizmus lenne vállalkozni, megint csapongunk Galilea és Adiabéné között, és a sumer és káld birodalmak is hirtelen szkíta királyságokká avanzsálnak, majd megtudjuk, hogy Jézus is szkítának vallotta magát, mert galileai, názáreti volt, tehát pártus, tehát szkíta. Közben Jakab többször megismétli, hogy a pártusokról semmit nem tudunk, pedig csak ő nem tud semmit róluk, és a hézagokat fantáziálással tölti ki. Ugyanúgy, ahogy mindketten a vallástörténeti és teológiai hézagjaikat agyalással egészítik ki.

Elképesztő, hogy ilyen ostobaságokat komolyan el lehet mondani manapság, több ezren megnézik, elhiszik, terjesztik.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://laszlovszkyandras.blog.hu/api/trackback/id/tr5615713580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éva-48 2020.05.26. 00:18:45

Beszélgetések alatt a műsorvezető és a vendég beszélgetéseit értettem. Néha a cím is elrettentő, akkor nem. Idézeteket a kibírásom érdekében hoztam.

Én is tisztelem a türelmet és a kitartást, EDDIG tartott bennem is,illetve ezt már PONT NEM hallgattam meg. Ma viszont rátaláltam egy olyan oldalra, amit vki a kommentjéhez linkelt, hogy belebetegedtem.
Amikor kicserélik a szentet a gonoszra, konkrétan az ÚR JÉZUS torinói leplét az őt elárulónak, ezt már nem lehet kibírni ...Azóta, mintha egy mocsárba süllyedtem volna, aztán kijöttem, de nem elég: próbálom levakarni magamról a szennyet.

Hol van az a fórum - én szeretnék ilyet teremteni/szervezni - ahol beszélgetni lehet, akár adventista Biblia-értő és katolikus teológus között + egy tapasztalt asztrológus. Csak legyen minőség ... értelem ...

Avatar 2020.06.15. 13:22:11

Jézus utolsó szavaival a tibeti magyar azonosságot fejti ki és a buddhista gyökereiről vall. Nyilvánvaló hogy azt mondja magyarul, de romlott formában lejegyezve: "Élj, élj, láma sebe tanít!", azaz a vallási vezető a szenvedésen keresztül jut el a megvilágosodásra.
:)))))

thotferi1 2021.01.03. 17:50:03

"Galilea neve azt jelentené, hogy az idegenek földje? Nem azt jelenti."
De azt jelenti: "In the Greek period the customary name for the northern division of western Palestine. The name is formed from "ha-Galil," in the Old Testament (Josh. xx. 7, xxi. 32, LXX.; I Kings ix. 11; II Kings xv. 29; I Chron. vi. 61), or from "Gelil ha-Goyim" (circle of the heathens; Isa. viii. 23; comp. I Macc. v. 15), and designates the mountainous country which rises east of the plain of Jezreel, and extends as far as Lebanon and Antilebanon." jewishencyclopedia.com/articles/6565-gelil-ha-goyim
süti beállítások módosítása