Van egy térkép, aminek az értelmezése sokaknak gondot okoz. Illetve nem is okoz gondot, mert minden skrupulus nélkül értelmezik félre, és teszik közkinccsé a hozzá nem értésüket. Ha ezt a térképet történetesen nem én csináltam volna a Wikipédia számára, akkor is tudnám, hogy ahol Dzsemdet Naszr, Kúta, Uruk, Agade és Babilon együtt szerepel, azt nem lehet úgy értelmezni, hogy azon minden egy korú, és minden egy nyelven olvasható.

Rengeteg áltudós cuppant rá erre és hasonló térképekre, hogy magyarul olvasgasson rajtuk. Ez a térkép különösen divatos lett, talán mert magyar átírással vannak rajta a helynevek, így nem okoz külön gondot mondjuk egy angol térkép Kish feliratának kiejtése. Én most kiválasztottam egy állatorvosi lovat, Matek Kamill hagymázait, aki a HunTv (már ez is beszédes) „Öntsünk tiszta vizet a pohárba” című sorozatában produkált. Ez a sorozat eleve semmilyen tiszta vizet nem önt sehová, sőt az ellenkezőjét teszi, a mélysötét fantáziabirodalom dögletes termékeivel árasztja el a jóhiszemű nagyközönséget. A linkelt videó megnézését senkinek sem ajánlom – első nézésre már szemrákot kaptam tőle –, csak azért tettem be, hogy ellenőrizhető legyen, minden egyes állítás, amiről beszélni fogok, valóban elhangzik, valóban komolyan hangzik el, ez nem vicc vagy paródia, hanem halálosan komoly blődli. Nem fogom a másfél órás videó minden mondatát elemezni, csak a legnagyobb ostobaságokat, amik egyébként rámutatnak a dilettánsok módszertanára, a hazugságokra, csúsztatásokra, félinformációkból agyalással előállított, ténynek beállított bődületes butaságokra. Ez nem jelenti azt, hogy Kamill többi, itt nem említett szövege bárhol is helyes lenne, a másfél óra alatt gyakorlatilag nincs értékelhető tényanyag, nincs értékelhető tudás, ismeret, információ. Egyébként saját maga által bevallottan is az ezotéria a fő működési területe, így nem csodálható, hogy sem a nyelvészetben, sem a történelemben nem ragaszkodik semmiféle előzetes ismerethez.

Még két dolgot előre kell bocsátanom, hogy a magyar Wikipédián a sumer települések cikkeinek többségét vagy én írtam, vagy közreműködtem bennük, így ha valaki utánanéz az itt olvasottaknak, és a Wikipédia kerül elé, akkor nem itt köszön vissza a Wikipédia (magyarul nem onnan másoltam), hanem a Wikipédián köszönök vissza én. A másik pedig az, hogy a nép- és földrajzi nevek etimológiája mindig a legnehezebb, mert ezeknek gyakran nem ismerjük a jelentését. Ismert jelentés nélkül elképesztő mennyiségű analógiát lehet mindenhez találni, így ezeknél a belemagyarázott, sokszor még így is szemmel láthatóan sántító magyarítások aligha vehetők komolyan. Egy etimológiát csak és kizárólag a hangalak megfeleltethetősége, és a jelentés párhuzamosítása támaszthat alá, az utóbbi nélkül a találgatások mezejére tévedünk.

5:50

Kamill valamilyen furcsa okból a magyar nevű sumer városok bemutatását egyiptológiával kezdi. Mahler Ede egyiptomi nyelvkönyvének emlegetésekor nem felejti el hozzátenni, hogy tudja, Mahler Edét kirúgták az ELTE-ről. Ennek a kijelentésnek eleve csak annyi értelme lenne, hogy a magyar tudományos életet fikázza, utalva arra, hogyan bánt a nemzetrontó Habsburg MTA és a hozzá kapcsolódó egyetemek a kiváló elmékkel. A valóság az, hogy egész életét tudományos pályán töltötte, majd 71 évesen nyugdíjba vonult az ELTE állományából, és még további 10 éven át tartott előadásokat. Az 1940-es években már 80 felett járt, visszavonult az oktatástól, de soha nem „távolították el” sehonnan.

7:10

Valamilyen Szamszu-ilúnához köthető dokumentum állítólag felsorol kivándorló sumer törzseket, amik magyarul néznek ki. Jellegzetes amatőr módszer, amikor semmi konkrétat nem ad meg ahhoz, hogy az állítás ellenőrizhető legyen, nem csak azt nem tudhatjuk meg, milyen törzsneveket vélt magyarnak, hanem azt se, hogy egyáltalán létezik-e az említett dokumentum. Szamszu-ilúna idejéből ezernyi dokumentum maradt fenn, senki nem fogja egyenként átnyálazni őket ahhoz, hogy ezt ellenőrizze, de Kamill ezzel elérte, hogy belebegteti, látszólag igazolt módon, de egyáltalán nem alátámasztva a magyar nyelvű sumer törzseket. Mondjuk a „kőtábla” eleve gyanús, mert kőbe az uralkodói feliratokat szokták vésni, ami Hammurapi óta többnyire akkád nyelvű, a többi dokumentum viszont agyagtáblán maradt fenn, ebben az időben vegyesen sumer és akkád nyelven. Dehát természetesen ezt se lehet ellenőrizni.

10:00

A sumer nyelvvel hatezer szóra terjedő egyezésről beszél. Hogy ezt minek alapján állítja, nem tudjuk meg. A forrása nyilván Badiny, Gosztony vagy valami hozzájuk hasonló, ugyanis a sumer nyelv eddig ismert teljes szókincse aligha éri el a 2500 szót azok közül, amelyiknek nem csak a jelentését, hanem az egykorú kiejtését is ismerjük, vagy legalábbis nagy valószínűséggel tudjuk állítani, ismerjük az egykori kiejtését.

Ide tartozik még a sekélyes nevetgélés az akadémia kifejezésen, ahol persze egyiknek se tűnik fel, hogy az ógörög eredeti Ἀκαδήμεια, azaz hehezetes alpha van az elején, tehát a magyar akadással összehozni a szokásos dilettantizmus terméke, bár a delta már az összetétel második tagjához tartozik, dehát kicsire nem adunk. Nem mellékesen a Platón által használt gümnaszion egy emberről lett elnevezve. Ez a kis közjáték a maga röhejes összekacsintásával a videó csúcspontja.

12:16-nál pedig bejön az első térkép, aminek a magyarázó aláírása máris teli van előre vetített tévedésekkel. A közben emlegetett soha nem létező Sumer Birodalom önmagában a teljes tájékozatlanságra utal. Itt bele is csöppenünk a sűrűjébe, hirtelen az akkád dinasztia utolsó uralkodója, Suturul egy szkíta–sumer uralkodópár gyereke lett. Hogy a szkíták hogy kerülnek oda az i. e. 22. századi Akkád Birodalomba, hogyan lesz egy szkítából az akkádok uralkodója, és hogy az Akkád Birodalomban miért éppen sumerek uralkodnának, akik egyébként még az említett sumer királylista szerint is az akkád Sarrukín leszármazottai? Azt ne kérdezze senki. Az se derül ki, hogy milyen magyar enciklopédiából hagyták ki Suturul nevét, de mondjuk a magyar online-enciklopédia, a Wikipédia tartalmazza, tehát senki sem titkolja el a létét. Suturulról annyit kell tudni, hogy semmit nem tudunk róla. A sumer királylista említi, amit nem sokkal az akkád dinasztia bukása után a III. uri dinasztia korában állítottak össze, és a nevén kívül csak annyi van róla, hogy Urukban halt meg 15 év uralkodás után. Minden más színtiszta fantázia, egyetlen dokumentum sem ismert Suturul uralkodásából, még az évkönyvei sem, nem több egy puszta névnél. Ebben a névben pedig a „-turul” elemnek se a sumer, se az akkád nyelvben nincs semmi értelme, legfeljebb összetételként lehet fordítani (su-tur-ul) sok számba jöhető, de kevéssé valószínű jelentéssel. Sokkal valószínűbb, hogy ez a név a gutiból származó, a sumerek által eltorzított név. Önmagával is ellentmondásba kerül, hiszen először azt mondja, a su szó jelentene fényt, utána meg a su szót nem tartalmazó turullu lenne a fénymadár. Mondani se kell, hogy turullu szó soha nem fordul elő egyetlen létező dokumentumban sem, van ugyan egy ullu szó a sumerben, de ismeretlen a jelentése, a tur pedig sok mindent jelent (például istállót), de fényt vagy madarat nem. Teljesen légből kapott, abszolút forrásolatlan kijelentések halmaza. Egyébként van ennek a névnek Sudurul változata is, az természetesen itt nem kerül szóba.

(Kép: A sumer királylista egy darabja, III. uri dinasztia. Forrás: CDLI)

15:50

„templomváros”: Ur. Meg kell említenem, hogy minden városban voltak templomok. Egyébként a sumer neve a városnak Urim, tehát az Ur névalakból kiindulás megint tökéletes tévedés.

(Kép: mutatóban egy templom, Eriduban az Éabzu. Vajon miért éppen Urim városa lenne a templomok városa, és mi köze ennek ehhez a névhez? Forrás: Wikimédia Commons)

„folyók városa”: Erek. El kell keserítenem Kamillt, ezt a várost csak a Biblia nevezi Ereknek, amit az akkád és azok utódnyelvei Uruknak hívtak. A sumer neve Unug. Miért éppen az akkád-sémi nevek egyeznek a magyarral? Azt azoknak kéne megmagyarázni, akik folyton összekeverik a sumert és az akkádot.

„vízvételi hely”: Kút. A város neve Kúta, vagy éppen Gúta, és a guti nép névadója, a Zagroszból leereszkedő nemsumer „barbárok” alapították és nevezték el az Akkád Birodalom korában. Megint csak nem sumer.

„kiskirály birodalma”: Kis. Hogy egy birodalmi fővárost miért neveznének kicsinek, rejtély, főleg hogy már a sumer városkirályságokat megelőző időkben is rendkívül jelentős település volt. A kiš írásjel egy bonyolult ligatúra, és nemhogy nem kicsi a jelentése, de éppenséggel teljesség, világ(mindenség). 

(Kép: kiš, amihez még a ki determinatívum tartozik, akkor jelenti Kiš városát, a jelentése pedig „mindenség”. Forrás: ePSD)

„kaláka”, mert mindenki segített mindenkinek a házépítésben: Kalák(a). Az eszméletlen ökörség egyik csúcsa. Egy asszírok által alapított város, aminek az asszír neve Kalhu, amiben veláris h van, vagyis Kalḫu, aminek van Kal-ḫa, Ka-làḫ változata is. Ez egyrészt nagyon nem kaláka, másrészt nemhogy nem sumer, de már az akkádnak is egy késői nyelvjárása a középasszír korból, amit az akkád nyelv tigrisi nyelvjárásaként ismerünk.

„napúr”: Nippur. Ismét el kell keserítenem Kamillt, Nippurban nem napkultusz volt. Az EN.LIL nevű írásjelekkel írt Nippur a „levegő” ura jelentéssel bír, itt Enlil, az istenek ura temploma volt, az Ékur. (Ez sem ék úr, hanem é-kur, a hegy háza/temploma.)

„susnyás, sásos”: Susa. Szúzának csak a perzsa nevét ismerjük, eredetileg Šušan, Šušun, és még több más, variáblis néven emlegették, de a helyi isten, Inšušinak alapján talán Šušin lehetett. Csakhogy ez megint nem sumer név.

„zab”: Záb folyó. A Zábot csak a sémi nyelvek nevezik így (arab, héber), eredeti akkád neve Elamunia (bár ez is sémi), a sumer neve meg nem is ismert. A sumereknek rengeteg szavuk volt a gabonafélékre, de egyik sem zab. Tehát megint nem sumer zabról van szó.

17:50

Az itt bemutatott „tábla” az uruki protoírással az uruki archaikus szövegek néven emlegetett korpuszba tartozik. A kora körülbelül i. e. 3500-ra tehető, míg az I. kisi dinasztia i. e. 2900-ra a középső kronológia szerint, Kamill viszont mindkettőt nagyvonalúan i. e. 3200-ra teszi, miközben persze Kis nevű királyt a sumer királylista sem ismer. Itt mindjárt konkrét hazugságon is kaphatjuk, mert ez a tárgy nem a British Museumban van, hanem az oxfordi egyetem saját intézményében, az oxfordi Ashmolean Museumban. A képet valahonnan az internetről szedte, még torz is. A piktografikus írás nem jelent egyiptomi hatást. Egyiptomban semmi hasonló nincs, soha nem használtak agyagtáblákat.

(Kép: uruki archaikus írás, a tárgy jelenleg az oxfordi Ashmolean Museumban található. Forrás: Wikimedia Commons)

22:20

Bejön a kezdőképen látható térkép, természetesen forrásjelölés nélkül, pedig a Wikimedia Commons szabad felhasználási feltétele csupán az az egyetlen kérés, hogy jelöljük meg a felhasználásnál a forrást.

A Tengerföldet nem „rendszeresen elöntötte a tenger”, hanem az még tenger volt, mivel a Tigris és az Eufrátesz később töltötte fel hordalékával a területet. Ez a korai sumer időszakban még konkrétan tengeröböl volt, később sekély tavak és kiterjedt mocsarak vidéke, míg teljesen fel nem töltődött. Sumer neve A-ab-ba, azaz Tenger, ez a sumer név természetesen nem hangzik el.

Sem a sumerek nem használták magukra a sumer nevet, se senki más. Sumer egy terület volt, földrajzi egység, tehát az itt előadott sumer etimológia teljesen légből kapott. Sut nevű mérték nem létezett, bár ha létezett volna se lehetne belőle a „sumer” szót levezetni.

Ami utána az arámiakról van, leírhatatlan ökörség.

30:00

Természetesen tényként jön megint a Sorbonne nem létező kutatása az ősetimonokról. Gosztony Kálmán követte el, aki történetesen a Sorbonne-on volt oktató, de az ő sumer szótára nem a Sorbonne munkája, hanem Gosztonyé. Vagyis nem a francia akadémia állítja ezt (még akkor sem, ha véletlenül Sorbonne kutatásról lenne szó), hanem egy magyar ember fantáziavilága, amit a világ tudományos élete soha nem tett magáévá.

34:05

„olyan leleteket, hogy a karbonvizsgálat 280 millió évre datálja” (valamilyen láncokat?)

Olyan ember, aki nem tudja, hogy a radiokarbon kormeghatározás csak szerves anyagokon alkalmazható, és 50 ezer év felett teljesen használhatatlan, mi a rossebet akar elmondani bárkinek?

A 37. percnél befejeztem Kamill hallgatását, amikor már a qumrani tekercseknél kalandozott polihisztorunk, miközben az előadás tárgya a furcsa nevű sumer törzsek lett volna. Amit eddig láttunk, hogy az összes eddig említett név közül, amit magyarul akart magyarázni egyetlen egy sumer volt. Az egyetlen sumer szó, amit a magyarból akart magyarázni (sut) nem létezik. Miről beszélt eddig? Tulajdonképpen semmiről. A semmit adta elő közel 40 percen keresztül, ami aztán még folytatódik még egyszer annyi időn át, továbbra is a semmit ragozva, és aki ezt a halandzsát úgy hallgatja meg, hogy nincsenek biztos ismeretei a valódi tényekről (nem arról, amit Kamill állít ténynek), az innentől kezdve elveszett. Soha többet nem fogja tudni a realitást a fantáziától megkülönböztetni. Ezek az emberek kárt okoznak, mentális károkat, helyrehozhatatlan deformitásokat.

Sokszor hallani, hogy a szakemberek azért nem cáfolják ezeket, mert nincsenek érveik. Már hogyne lennének. Csak éppen ilyen bődületes kamuhalmazt pillanatok alatt össze lehet lapátolni az udvaron lévő trágyából, miközben az állítások tételes cáfolása lényegesen hosszabb idő. A kitalálásához nem kell idő, nem kell semminek utánanézni, nem kell forrásolni, nem kell bizonyítani, elegendő elmondani. Én ezt a közel 40 percet most négy órán keresztül hallgattam. Elvett az életemből négy haszontalan órát. Na ezért nem cáfolgatják ezeket, normális embernek erre nincs ideje, energiája, miközben a YT-t gyakorlatilag elárasztja ez a szemét.